Facebook YouTube
 
 
 
 
Tekintse meg a Vitamintorna aktualitásait képekben.
 
Tekintse meg a tanfolyamok minőségbiztosítási összegzését.
 
Tekintse meg a Vitamintorna rövid bemutató filmjeit!
 
 

Rendelőm új kezeléssel bővült!

Elvégeztem Bene Máté "Autodekompressziós Terápeuta" képzését, melynek tanúsítványa megtekinthető itt.
A terápiáról bővebben Bene Máté oldalán lehet tájékozódni. A kezelésre telefonon lehet időpontot kérni.
Vitamintorna - Interaktív Könyvtár
Akkreditált 30 órás tanfolyam testnevelőknek és gyógytestnevelőknek

Testkultúra- Vitamintorna program: a tartási rendellenességek prevenciós és korrekciós mozgásterápiája tinédzserkorban.
OM. 175/241/2005.

Jelentkezési lap és információk:
Bővebben

"Donáthné Forgács Boglárka: Gerincbetegségek gyógytestnevelése iskoláskorban, Prevenció- korrekció- gyakorlatgyűjtemény" című könyve PDF formátumban olvasható. A könyv szerzői jogvédelem alatt áll!

Megtekintés - 25MB

A könyv megtekintéséhez Adobe Acrobat Reader szükséges.

Letöltés

Gyógytestnevelés

Az iskolai gyógytestnevelésnél az egészségi állapot helyreállítása bizonyos mértékig sajátos, de a testnevelésre és a sportra jellemző módszerekkel történik.

Ezekből a megállapításokból azt a következtetést vonjuk le, hogy az iskolai gyógytesnevelés az iskolai általános testnevelés gyakorlatának egyik speciális területe vagy ha úgy tetszik, annak egy része, fajtája.

A gyógytestnevelés alapvető eszközei azok az ingerforrások, amelyek a testmozgásokkal, testgyakorlatokkal válthatók ki - csakúgy, mint a testnevelés és sport más területen. Ezeket a testgyakorlatokat a gyógytestnevelés részterületeinek és az elváltozás súlyosságának megfelelően válogatják ki, és sajátos módon alkalmazzák. Bármennyire is sajátosak ezek az eszközök és az eljárások, lényegében mégis a testnevelés és sport módszerei közé tartoznak. Általános és sajátos ezen a területen is dialektikus egységet képez.

A gyógytestnevelés tárgyának, céljának, feladatainak és módszereinek rövid elemzése is alátámasztja, hogy érintkező területei nagyobbrészt a testnevelés és sport tudományokkal találkoznak. Így saját meghatározásunk összefoglalóan a következő: a gyógytestnevelés - mint a testnevelés és sport tudományok egyik ága - rendszerbe foglalja azokat az ismereteket, amelyek az egészségi állapotnak a testnevelés és sport eszközeivel, módszereivel való helyreállítását szolgálják.

Mind elméleti, mind gyakorlati szempontból elsősorban az iskolai általános testnevelés (illetve annak elmélete), a könnyített testnevelés (amely eddig sem a gyakorlatban, sem elméletben nem alakult ki határozott részterületté), az edzéselmélet és néhány sportág (torna, atlétika, sportjátékok, úszás stb.) sajátos ismeretanyaga van minden területnél közvetlenebb kapcsolatban a gyógytestveneléssel. Úgy véljük, hogy ez a kapcsolat is kétoldalú.

Az említett területek állandó intenzív, ösztönző hatással vannak a gyógytestnevelés fejlődésére. Ez a hatás egyaránt eredményezhet hasznos ismeretekkel való gyarapodást és szemléletformálást mindegyik szomszédos területen, de különösen az iskolai testnevelésben.

A gyógytestnevelés elméleti alapjai között kiemelt helyet foglal el a pedagógia, ellentétben a gyógytornával. A tanár oktató-nevelő munkája csak akkor lehet igazán eredményes, ha pozitív egyéniségéhez magas színvonalú szakmai tudás is társul. Nem kétséges, hogy mindkét területen megfelelő igyekezettel fejlődés érhető el. Az igazi pedagógus legfontosabb tulajdonsága éppen az, hogy saját egyéniségének pozitív vonásait és szakmai képzettségét állandóan fejleszti.

Felvilágosítás

Gyógyúszás

Gerincbeteg gyerekek gyógyúszás oktatásának szempont rendszerei:

1. A gerincbeteg gyermekek úszásoktatása elsősorban gyógyprogram, mely két tényezőből tevődik össze: korrekciós úszás és gyógygimnasztika. Figyelembe kell venni a gerincbetegségből adódó elváltozásokat, a gyerekek aktuális fizikai teljesítőképességét, és ennek kell alárendelni az oktatás menetét.

2. A biztonság elve, a víz megszerettetése nagyon fontos tényező, mely nélkül a gyógyúszás oktatása elengedhetetlen. Célszerű először a siklást megtanítani korrekciós testhelyzetben, gyógygimnasztikát oktatni, mert ez sikerélmény lehet a gyerek számára. A gyakorlatok fokozatosan nehezedjenek, nyugodtan használjunk segédeszközöket, mint pl. deszkalap, puha gumilabda, rúd, kötél, karika stb.

3. Nagyon fontos a játékosságon alapuló motiválás, mert ez vonzza leginkább a gyerekeket az uszodai órákra. Az irányított játéknak határozott követelményeket kell tartalmaznia és mindig szem előtt kell tartani a korrekció megvalósulását.

4. A légzéstechnika oktatására nagy figyelmet kell fordítani, hiszen a gerincbeteg gyerekek légzésfunkciói az évek folyamán beszűkülnek, és ez állapotromláshoz vezethet. Játékos vízbe fújások, labdafújás segíthet a vitálkapacitás növelésében.

5. Csoportos oktatás előnyei, hogy a gyermekek nagyobb kedvvel vesznek részt az órákon. Az órák légköre befolyásolhatja a gyerekek önbizalom-növelését, önfegyelem kialakulását, a közösségi aktivitás fokozódását. Az oktató neveljen is és pozitív segítőkész magatartásával, alakítson ki egy oldottabb légkört, gyermek -oktató viszonyt. A csoportlétszám lehetőség szerint maximálisan 8-10 fő legyen, ennél több gyerekkel nem tudunk érdemi munkát végezni.

Felvilágosítás

Testtartás

Tartáson az emberi test tartó- és mozgatóapparátus által fenntartott helyzetét értjük. Tágabb értelemben az egész test tartását (fej, törzs, végtagok), szűkebb értelemben csak a törzs, illetve a gerinc helyzetét. A helyes testtartást a hát-, a has-, a légző izmok ereje, a légzés típusa, továbbá külső környezeti tényezők (életmód, alkat stb.) is befolyásolják.

Helyes, jó tartás esetén egyensúlyi helyzet van a test saját erői és a testre ható nehézségi erő között. Ebben az egészben az aktív és passzív mozgatórendszer közrejátszik. A tartást sokszor kell változtatni, mert az azonos testhelyzet fenntartása nagyon hamar a tartóapparátus elfáradásához vezethet. A hosszabb ideig tartó egyenes állás először a hátizomzat elfáradását eredményezi. Ha ez az aktív tartási munka alábbhagy, a törzs könnyen görbe (kyphotikus) helyzetbe kerül, azaz a mellkasi gerincszakasz görbülete fokozódik, ezáltal a törzs súlypontja erősen előrehelyeződik. A törzs előreesne, ha a gerincszalagok - különösen a hátulsó hosszanti szalagok - nem segítenék a passzív tartást. Bizonyos idő elteltével a szalagokon is fáradási jelek mutatkoznának, még erőteljesebben megnyúlnának úgy, hogy a gerincet végül tehermentesíteni kell - vagyis pihentető helyzetet kell felvenni. Kiemelném, hogy nagyon fontos a fejlődésben lévő gerinc napközbeni tehermentesítése az óvodáskorban. Ezért nem tartom helyesnek a délutáni alvás elmaradását.

Az izomzat aktív tartási funkcióját a csontok és szalagok passzív rendszere támogatja. A csontok a mozgékonyságot korlátozzák, de mivel aktív munkát nem végeznek, nem igényelnek energiát, nem fáradékonyak. Így az izomzatnak jelentékeny erőmegtakarítást jelentenek. A szalagok elsősorban az ízületek rögzítését szolgálják. A szalagok éppen úgy, mint az izmok fokozott igénybevételénél megvastagodnak, csökkent működése esetén pedig visszafejlődnek (megnyúlnak -megrövidülnek).

Fokozott megrövidülések esetén - amikor aktív nyújtás már nem lehetséges és a passzív nyújtás is nehézségekbe ütközik - beszélünk deformitást okozó zsugorodásról ( ízületi kontraktúráról), fixációról vagy egyszerűen merevségről, ami a testtartás megváltozásában is kifejezésre jut.

Testtartás két fajtáját ismerhetjük:

1. Helyes testtartás:
A gerinc sagittalis irányú görbületének nagysága, a helyes állás és a fejtartás összhatása dönti el. A medence álló helyzetben előredől az alátámasztás tengelyén. A normális medencedőlés 55 -65 fok, a lumbosacralis szög 120 -135 fok között.

Tartási formák:
  • aktív, feszes tartás
  • laza vagy pihenőtartás
  • szokásos (habituális) tartás
2. Helytelen testtartás:
Helytelen testtartásnak nevezzük az olyan funkcionális tartási eltéréseket, amelyeknél a csontrendszerben még nem találunk kóros elváltozásokat. Ezek elsősorban izomeredetű elváltozások és aktív izomerővel még korrigálhatók. Mondhatjuk reverzibilis elváltozásoknak. A gerinc sagittalis irányú alakváltozásai elsősorban a fiziológiás görbületek változása révén jönnek létre. Kialakulása a hát- és a törzsizomzat csökkent teherbíró képességével függ össze, de a helyes tartáshoz szükséges akaraterő hiánya és pszichés tényezők is szerepet játszanak.

Ha a normálistól eltérő testtartás aktív izomerővel korrigálható, akkor "hanyag" vagy "helytelen" tartásról beszélünk. Ha ez állandósul és aktív izomerővel nem korrigálható, akkor gerincdeformitással állunk szemben.

Felvilágosítás

A testtartás típusai

A Helyes testtartás

Helytelen tartás típusai:

B Kypho-lordotikus hát: A háti kyphosis és az ágyéki lordosis a normálisnál nagyobb. Leggyakoribb típus, mely 6-10 éves korban alakul ki, ha az izomzat fejlődése nincs arányban a gyermek hossznövekedésével. Az ágyéki lordosis fokozódása a háti kyphosis kompenzálása végett jött létre.

C Lapos hát (dorsum planum): A háti szakasz csaknem lapos, az ágyéki lordosis csökkent. A gerinc könnyen inssuficiensé válik és felnőttkorban gyakori a derékfájás.

D Domború hát (dorsum rotundum): A háti kyphosis a normálisnál nagyobb, az ágyéki lordosis a fiziológiásnak megfelelő. A kyphosis gyakran ráterjed a felső ágyéki szakaszra is.

A legenyhébb tartási eltérés a hanyag tartás oka legtöbbször a divattá vált lezserség, a pubertáskorban lányoknál a mellnövekedés okozta szégyenlősség.


Klinikai tünetek: az ízületek általában lazák, pes planovalgus gyakori.
A gyermek fáradékony, visszahúzódó. A vállak előreesnek, gyakori a hasi légzés. A hanyag tartásnál az elváltozás még nem rögzült, a gerinc fokozott görbületei aktívak, korrigálhatók.

A gerinc vizsgálata
1. Megtekintés: elölről, hátulról, előrehajláskor - a medence, a vállak, gerinc, a szegycsont helyzete, has, mellkas állása stb. A megtekintést a szülő is elvégezheti, észrevétele alapján kérheti gyermekorvosa vizsgálatát.
Scoliosis klinikai vizsgálatakor: a törzs áttolódása látható a konvex oldalra. A nyak-váll vonal nem szimmetrikus, a konvex oldalon magasabban áll. A konkáv oldalon a törzs-kar háromszög mélyebb, hosszabb, a csípőlapát jobban kiemelkedik. A vállak vonala és a spina iliaca anterior superiorokat összekötő képzeletbeli egyenes nem párhuzamos egymással. A vertebra prominenstől (7. nyakcsigolya) lebocsátott függőón gyakran a test tengelyétől a konvex oldal felé tér ki. A konvex oldalon hátul, a konkáv oldalon elöl bordapúp látható.

2. Mozgásvizsgálat: a) a mozgásterjedelem vizsgálata: centiméterszalaggal és szögmérővel lehetséges, b) izomerő vizsgálata: ellenállással vagy géppel lehetséges. Mindkét vizsgálati módszer egészségügyi szakember (orvos vagy gyógytornász) feladata.

3. Röntgenvizsgálat, CT, MRI, melyet orvosi beutaló alapján lehet elvégezni.

Felvilágosítás

 
 
 
Top